SwitasKapcsolat

Multivariációs tesztelés

A multivariációs tesztelés (MVT) olyan kísérleti módszer, amellyel megállapítható, hogyan hatnak egymásra egy oldal különböző elemei: ugyanazon az oldalon egyszerre több összetevő több változatát tesztelik, és az együttes hatást mérik egy célmutatón, például a konverziós rátán. Míg a hagyományos A/B teszt egy teljes oldalváltozatot hasonlít össze egy másikkal, a multivariációs teszt például a címsort két, a főképet három változatban variálhatja egyszerre, így hat különböző kombináció jön létre, amelyeket a forgalom különböző szegmenseinek mutatnak meg. Az eredmény nemcsak azt mutatja meg, melyik kombináció teljesít összességében a legjobban, hanem az egyes elemek egyéni hozzájárulását is, valamint azt, hogy az elemek között van-e kölcsönhatás, vagyis hogy egy összetevő hatása attól függ-e, melyik változata kerül mellé egy másik összetevőnek. Ez a megközelítés akkor értékes, ha a csapatnak azt kell megértenie, az oldal mely konkrét elemei hajtják a teljesítményt, nem pedig pusztán azt, hogy egy teljes újratervezés jobban teljesít-e egy másiknál. Egy újratervezett landing oldal például nyerhet egyetlen A/B változatként tesztelve, de multivariációs tesztelés nélkül nem derül ki, hogy a javulást az új címsor, az áthelyezett űrlap vagy a frissített képanyag okozta – pedig ez az információ számít, amikor a tanulságokat más oldalakra alkalmazzák. A multivariációs tesztelés a nagy forgalmú oldalakon a leghasznosabb, mivel a sok kombináció közötti érdemi különbségek kimutatásához szükséges statisztikai követelmény minden további változóval jelentősen nő; egy teljes faktoriális elrendezés két, egyenként három változatú változóval kilenc cellát igényel, és minden cellának elegendő mintanagyság kell – gyakran cellánként több száz vagy ezer konverzió –, hogy megbízható statisztikai szignifikanciát érjen el. Ennek a forgalmi igénynek köszönhetően az MVT-t jellemzően az eleve jelentős forgalmat kapó oldalakra tartogatják, például egy webáruház nyitóoldalára vagy egy magas vásárlási szándékú termékoldalra, kevésbé praktikus viszont alacsonyabb forgalmú oldalakon, például egy niche B2B landing oldalon, ahol egy sor egymás utáni egyszerű A/B teszt általában gyorsabban jut használható következtetésre. A tesztelőplatformok jellemzően két statisztikai megközelítést kínálnak a multivariációs teszteléshez: a teljes faktoriálist, amely minden lehetséges kombinációt tesztel a maximális betekintésért, valamint a részleges faktoriális vagy Taguchi-módszereket, amelyek a kombinációk csökkentett részhalmazát tesztelik, így gyorsabban jutnak következtetésre, ám bizonyos kölcsönhatási adatok árán. Gyakori félreértés, hogy a multivariációs tesztelést egyszerűen az egyszerre futtatott több A/B teszt gyorsabb módjának tekintik; valójában érdemben több forgalmat és hosszabb tesztidőt igényel ugyanazon statisztikai megbízhatóság eléréséhez, mint egyetlen A/B teszt, mert a forgalom jóval több változat között oszlik meg. Az alulméretezett (underpowered) multivariációs teszt – amelyben a cellánkénti szükséges mintanagyságot még az eredmények értelmezése előtt sem érték el – a konverzióoptimalizálás egyik leggyakoribb hamis következtetési oka, hasonlóan ahhoz, amikor a tesztet idő előtt, az első hét vezető eredményei alapján állítják le a teljes tervezett tesztidőtartam helyett, amelyet a heti szezonalitás figyelembevétele érdekében gyakran két-négy hétre állítanak be. A CRO-tanácsadási gyakorlatban a multivariációs tesztelést általában fejlett eszközként pozícionálják, amelyet azután vetnek be, hogy az egyszerűbb A/B tesztek már igazolták a hipotézis általános irányát, és olyan helyzetekre tartogatják, amikor az ügyfélnek elegendő forgalma van, és részletes betekintést szeretne abba, hogy a jövőbeli tervezési munkában mely konkrét oldalelemeket priorizálja. A tanácsadók az MVT-eredményeket jellemzően kvalitatív kutatással, például hőtérképekkel vagy felhasználói interjúkkal párosítják, hogy ne csak azt magyarázzák meg, melyik kombináció nyert számszerűen, hanem azt is, miért reagáltak rá a felhasználók, így egyetlen kísérletből újrafelhasználható tervezési elv válik, amely az eredetileg tesztelt oldalon túl más oldalakat is informálhat. Vegyünk egy konkrét példát: egy webáruházi termékoldal csapata két címsorváltozatot és két termékkép-stílust szeretne egyszerre tesztelni. A teljes faktoriális multivariációs teszt négy kombinációt eredményez, és ha az oldal alapkonverziója 5 százalék, a csapat pedig 10 százalékos relatív javulást szeretne megbízhatóan kimutatni bármelyik cellában, a cellánkénti szükséges mintanagyság könnyen elérheti a több ezer látogatót, ami azt jelenti, hogy az oldalnak a teszt lezárásáig több tízezer látogatóra lenne szüksége összesen. Ha az oldal ehelyett csak havi néhány ezer látogatót kapna, ugyanez a teszt sok hónapot venne igénybe a szignifikancia eléréséhez, és ekkorra két egymást követő A/B teszt – előbb a címsor, majd a kép elkülönített vizsgálatával – általában sokkal hamarabb adna magabiztos, hasznosítható választ.

További M betűvel kezdődő kifejezések

Építsük meg a következőt.

Kapcsolat