A digitális világban a „hozzáférés mindenki számára” koncepcióját sokáig etikai preferenciának vagy „jó, ha van” tulajdonságnak tekintették. A 2025/10. számú elnöki körlevéllel azonban, amely 2025. június 21-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben, a digitális hozzáférhetőség hivatalosan is jogi kötelezettséggé vált a törökországi közintézmények és bizonyos magánszektorbeli szervezetek számára.
A Switas Consultancy összeállított egy átfogó útmutatót, amely részletesen ismerteti, hogy mit jelent ez az új szabályozás, mely intézményeket érinti, és milyen technikai részletekre kell figyelni a WCAG 2.2 megfelelési folyamat során, amely az új szabványoknak való megfeleléshez szükséges.
1. Mit fed le az új szabályozás?
Az 5378. számú, a fogyatékossággal élő személyekről szóló törvény alapján készült körlevél előírja, hogy a digitális szolgáltatásoknak mindenki – különösen a fogyatékossággal élők és az idősek – számára hozzáférhetőnek kell lenniük, biztosítva az egyenlő, független és biztonságos használatot.
A körlevél elsődleges célja, hogy a weboldalak és mobilalkalmazások megfeleljenek a W3C (World Wide Web Consortium) által készített, nemzetközileg elismert webes tartalom-akadálymentesítési irányelveknek (WCAG).
2. Mely intézmények tartoznak a vizsgálat hatálya alá, és mi az idővonal?
A körlevél a közintézményeken túl kiterjed a magánszektor kritikus, a polgárok által gyakran használt területeire is. A megfelelési határidők ágazatonként eltérőek:
Az 1 éven belül (2026 júniusáig) teljesítendő szervezetek:
- Minden közintézmény és szervezet (egyetemek, önkormányzatok stb.).
- Nyilvános szakmai szervezetek.
- Bankok.
- Magánkórházak.
- A Nemzeti Oktatási Minisztérium által engedélyezett magánoktatási intézmények.
- Személyszállítási szolgáltatásokat nyújtó magáncégek (légitársaság, vasút, közúti szállítás).
- Több mint 200 000 előfizetővel rendelkező elektronikus hírközlési szolgáltatók.
2 éven belül (2027 júniusáig) megfelelésre kötelezett szervezetek: - Az elektronikus kereskedelem szabályozásáról szóló törvény hatálya alá tartozó elektronikus kereskedelemmel foglalkozó szolgáltatók.
3. A műszaki szabvány: Mi a WCAG 2.2?
A körlevél a WCAG 2.2-t jelöli ki a megfelelőség technikai szabványaként. A WCAG 2.2 a korábbi verziókra (2.0 és 2.1) épül, és konkrét fejlesztéseket vezet be a kognitív fogyatékossággal élő, gyengénlátó és motoros károsodásban szenvedő felhasználók számára.
Az irányelvek 4 alapelv (POUR) köré épülnek:
A. Észlelhető: Az információknak és a felhasználói felület komponenseinek a felhasználók számára érzékelhető módon kell megjeleníteni őket (pl. szöveges alternatívákat kell biztosítani a nem szöveges tartalmak, például a képek helyett, megfelelő színkontrasztot kell biztosítani).
B. Működtethető: A felhasználói felület összetevőinek és a navigációnak működőképesnek kell lennie (pl. minden funkciónak elérhetőnek kell lennie billentyűzetről, a felhasználóknak elegendő idejüknek kell lenniük a tartalom elolvasására és használatára).
C. Érthető: Az információknak és a felhasználói felület működésének érthetőnek kell lennie (pl. a szöveg olvasható, a weboldalak kiszámítható módon működnek, és a hibák elkerülése érdekében beviteli segítség biztosított).
D. Robusztus: A tartalomnak elég robusztusnak kell lennie ahhoz, hogy a felhasználói ügynökök széles köre, beleértve a segítő technológiákat is, megbízhatóan értelmezni tudja (pl. kompatibilis a képernyőolvasókkal).
Kritikus sikerkritériumok bevezetése a WCAG 2.2-vel
A teljes megfelelőség biztosítása érdekében a szervezeteknek meg kell érteniük a 2.2-es verzióban bevezetett sajátos technikai részleteket. Íme az új kulcsfontosságú kritériumok részletesebb leírása:
A fókusz nem takarva (minimális és fokozott) (2.4.11 / 2.4.12 kritérium): Amikor egy felhasználó billentyűzettel navigál egy oldalon (tabulátorral lépked a linkek és gombok között), az aktuálisan fókuszált elemnek láthatónak kell maradnia. Ez a frissítés azt a gyakori problémát orvosolja, amely miatt a „ragadó fejlécek” vagy a „ragadó láblécek” (a képernyő tetején vagy alján lévő fix sávok) elrejtik a felhasználó által megtekinteni kívánt elemet.
Követelmény: Biztosítani kell, hogy a fókuszban lévő elem ne legyen teljesen eltakarva más tartalom miatt. Ideális esetben teljesen láthatónak kell lennie.
Vontatási mozgások (2.5.7. kritérium): Néhány felület megköveteli a felhasználóktól, hogy objektumokat húzzanak a kívánt helyre (pl. fájlfeltöltések, csúszkák vagy listák átrendezése húzással). Ez fizikailag lehetetlen lehet a motoros fogyatékkal élő felhasználók számára, akik speciális mutatóeszközöket vagy szemkövető szoftvert használnak.
Követelmény: Ha egy felület húzást használ, akkor „egyetlen mutatós” alternatívát kell biztosítani. Például a térkép mozgatása húzás helyett fel/le/balra/jobbra gombokat használjon. A húzással és elengedéssel használható lista helyett nyilakat használjon az elemek fel vagy le mozgatásához.
Célméret (minimális) (2.5.8. kritérium): A kézremegéssel, nagy ujjakkal küzdő vagy mobileszközöket használó felhasználók gyakran nehezen tudnak megnyomni a kicsi, zsúfolt gombokat.
Követelmény: Az interaktív célpontoknak (gombok, ikonok) legalább 24x24 CSS képpont méretűnek kell lenniük. Ha a célpont kisebb, akkora távolságot kell hagyni körülötte, hogy a vezérlő középpontjában álló 24 képpont átmérőjű kör ne fedje át más célpontokat. Ez csökkenti a rossz funkció véletlen aktiválásának kockázatát.
Akadálymentes hitelesítés (3.3.8. kritérium): Sok bejelentkezési folyamat rejtvények (CAPTCHA) megoldását, jelszavak memorizálását vagy SMS-ben küldött egyszer használatos kódok átírását igényli. Ez akadályt gördít a kognitív problémákkal vagy memóriakorlátokkal küzdő felhasználók elé.
Követelmény: A hitelesítési folyamatok nem támaszkodhatnak „kognitív funkciótesztre” (például rejtvények megoldására vagy információk memorizálására). Engedélyezni kell a jelszavak és kódok másolás-beillesztés funkcióját, és támogatni kell harmadik féltől származó jelszókezelők és automatikus kitöltési funkciók használatát. CAPTCHA használata esetén rendelkezni kell nem kognitív alternatívával (pl. egyszerű tárgyfelismerés vagy 2FA egy eszközön keresztül).
Redundáns bejegyzés (3.3.7. kritérium): Ha a felhasználókat egyetlen munkameneten belül többször is megkérjük ugyanazon információk (például a szállítási cím) megadására, az fáradtságot okoz és növeli a hibaszázalékot, különösen a kognitív fogyatékossággal élő felhasználók esetében.
Követelmény: A felhasználó által korábban megadott információknak automatikusan kell kitöltődniük, vagy a felhasználó számára legördülő listából kell kiválasztani őket, ahelyett, hogy újra be kellene gépelni őket.
Állandó segítségnyújtás (3.2.6. kritérium): A segítségre szoruló felhasználók gyakran nehezen találnak támogatási csatornákat, ha különböző oldalakon böngésznek.
Követelmény: Ha súgófunkciókat biztosítasz (például chatbotot, elérhetőségi e-mailt vagy „Útmutató” oldal linket), akkor azoknak minden olyan oldalon ugyanabban a relatív helyen kell megjelenniük, ahol megtalálhatók. Például, ha a chat widget a kezdőlap jobb alsó sarkában található, akkor nem helyezhető át a termékoldal bal felső sarkába.
4. Audit, monitoring és az „Akadálymentesítési logó”
Az átmenet lebonyolítására a Családügyi és Szociális Szolgáltatások Minisztériuma létrehozott egy „Monitoring Bizottságot”. Továbbá minden felelős intézménynek létre kell hoznia saját belső „Akadálymentesítési Felülvizsgálati Bizottságot”, amely technikai elemzéseket végez és jelentést tesz az eredményekről.
Az auditon átesett és a szabványoknak való megfelelést igazoló weboldalak és mobilalkalmazások a Minisztérium „Akadálymentesítési logójával” lesznek ellátva. Ez a logó egyfajta díszjelvényként működik, jelezve az „akadálymentes intézményt”, és a kiállítástól számított 2 évig érvényes.
5. Hogyan támogatja a Switas Consultancy a megfelelőségi folyamatát
Az akadálymentesítés nem pusztán egy jogi jelölőnégyzet; a felhasználói élmény (UX) és a SEO teljesítményének kritikus eleme. A Switas strukturált módszertannal vezet végig ezen az átalakuláson:
1. WCAG audit (WCAG 2.2): Digitális eszközeit szigorúan értékeljük az új WCAG 2.2 kritériumok alapján, azonosítva a fókusz láthatóságával, a célpontok méretével, a hitelesítési korlátokkal és egyebekkel kapcsolatos konkrét szabálysértéseket.
2. Manuális és felhasználói tesztelés: Az automatizált eszközök csak a problémák egy részét rögzítik. Szakértőink manuális ellenőrzéseket végeznek képernyőolvasók (például NVDA, VoiceOver) segítségével, és valós teszteket végeznek fogyatékkal élő felhasználókkal a valódi használhatóság biztosítása érdekében.
3. Kármentesítési ütemterv: Közvetlenül együttműködünk a fejlesztő- és tervezőcsapataival, technikai megoldásokat kínálva összetett kódszintű problémákra (ARIA címkék, szemantikus HTML, reszponzív áttördelés).
4. Fenntarthatóság és képzés: Az akadálymentesítés egy folyamatos folyamat. Időszakos újraértékeléseket és csapatképzéseket kínálunk annak érdekében, hogy digitális termékei a fejlődésük során is megfelelőek maradjanak.
Lépjen kapcsolatba velünk még ma, hogy lebonthassuk a digitális akadályokat, és biztosítsuk az új török akadálymentesítési szabályozásnak való teljes megfelelést.
