Çağdaş Polat · · 5 perc olvasás
A digitális világban a „mindenki számára elérhető” koncepciót régóta etikai preferenciának vagy „jó, ha van” funkciónak tekintették. A 2025. június 21-én a Hivatalos Közlönyben megjelent 2025/10. számú elnöki körlevéllel azonban a digitális akadálymentesség hivatalosan jogi kötelezettséggé vált a közintézmények és bizonyos magánszektorbeli szervezetek számára Törökországban,.
A Switas Consultancy átfogó útmutatót állított össze arról, mit jelent ez az új szabályozás, mely intézményeket érinti, és milyen műszaki részletei vannak az új szabványok teljesítéséhez szükséges WCAG 2.2-megfelelési folyamatnak.
1. Mire terjed ki az új szabályozás?
A fogyatékossággal élő személyekről szóló 5378. számú törvény alapján készült körlevél előírja, hogy a digitális szolgáltatásoknak mindenki számára elérhetőnek kell lenniük - különösen a fogyatékossággal élők és az idősek számára -, biztosítva az egyenlő, független és biztonságos használatot,.
A körlevél elsődleges célja, hogy a weboldalakat és mobilalkalmazásokat összhangba hozza a W3C (World Wide Web Consortium) által készített, nemzetközileg elismert Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) irányelvekkel,.
2. Mely intézmények tartoznak a hatály alá, és mi az ütemezés?
A körlevél a közintézményeken túl kiterjed a polgárok által gyakran használt kulcsfontosságú magánszektorbeli területekre is. A megfelelési határidők ágazatonként eltérnek:
1 éven belül (2026 júniusáig) megfelelni köteles szervezetek:
- Minden közintézmény és szervezet (egyetemek, önkormányzatok stb.).
- Közjogi szakmai szervezetek.
- Bankok.
- Magánkórházak.
- A Nemzeti Oktatási Minisztérium által engedélyezett magán oktatási intézmények.
- Személyszállítási szolgáltatást nyújtó magáncégek (légi, vasúti, közúti közlekedés),.
- 200 000-nél több előfizetővel rendelkező elektronikus hírközlési szolgáltatók,.
2 éven belül (2027 júniusáig) megfelelni köteles szervezetek: - Az elektronikus kereskedelem szabályozásáról szóló törvény hatálya alá tartozó e-kereskedelmi szolgáltatók,.
3. A műszaki szabvány: mi a WCAG 2.2?
A körlevél a WCAG 2.2-t jelöli ki a megfelelés műszaki szabványaként,. A WCAG 2.2 a korábbi verziókra (2.0 és 2.1) épít, és külön fejlesztéseket vezet be a kognitív fogyatékossággal, gyengénlátással és mozgáskorlátozottsággal élő felhasználók számára,.
Az irányelvek 4 alapelv (POUR) köré épülnek:
A. Érzékelhető (Perceivable): Az információkat és a felhasználói felület elemeit olyan módon kell megjeleníteni a felhasználók számára, hogy azokat érzékelni tudják (például szöveges alternatívák biztosítása a nem szöveges tartalmakhoz, mint a képek, megfelelő színkontraszt biztosítása),.
B. Kezelhető (Operable): A felhasználói felület elemeinek és a navigációnak kezelhetőnek kell lennie (például minden funkciónak elérhetőnek kell lennie billentyűzetről, a felhasználóknak elegendő időt kell kapniuk a tartalom elolvasására és használatára),.
C. Érthető (Understandable): Az információnak és a felhasználói felület működésének érthetőnek kell lennie (például a szöveg olvasható, a weboldalak kiszámítható módon működnek, és a hibák elkerüléséhez beviteli segítséget nyújtanak),.
D. Robusztus (Robust): A tartalomnak elég robusztusnak kell lennie ahhoz, hogy a felhasználói ágensek széles köre - beleértve a kisegítő technológiákat is - megbízhatóan értelmezhesse (például képernyőolvasókkal kompatibilis),.
A WCAG 2.2-vel bevezetett kritikus sikerkritériumok
A teljes megfelelés érdekében a szervezeteknek meg kell érteniük a 2.2-es verzióban bevezetett konkrét műszaki árnyalatokat. Íme az új kulcskritériumok kibővített részletei:
Fókusz nem takart (minimum és kibővített) (2.4.11 / 2.4.12 kritérium): Amikor a felhasználó billentyűzettel navigál egy oldalon (hivatkozások és gombok között lépkedve), annak az elemnek, amelyen éppen a fókusz van, láthatónak kell maradnia. Ez a frissítés a gyakori problémát kezeli, amikor a „ragadós fejlécek” vagy „ragadós láblécek” (a képernyő tetején vagy alján rögzített sávok) eltakarják azt az elemet, amelyet a felhasználó látni szeretne.
Követelmény: Gondoskodnia kell arról, hogy a fókuszban lévő elemet más tartalom ne takarja el teljesen. Ideális esetben teljesen láthatónak kell lennie.
Húzásos mozdulatok (2.5.7 kritérium): Egyes felületek megkövetelik a felhasználóktól objektumok húzását (például fájlfeltöltés húzással, csúszkák vagy listák átrendezése). Ez fizikailag lehetetlen lehet a mozgáskorlátozott felhasználók számára, akik speciális mutatóeszközöket vagy szemkövető szoftvert használnak.
Követelmény: Ha egy felület húzást használ, „egyetlen mutatós” alternatívát kell biztosítani. Például a térkép húzással történő mozgatása helyett biztosítson fel/le/balra/jobbra gombokat. A húzással átrendezhető lista helyett biztosítson nyilakat az elemek fel- vagy lefelé mozgatásához.
Célméret (minimum) (2.5.8 kritérium): A kézremegéssel élő, nagy ujjú felhasználók vagy a mobileszközöket használók gyakran nehezen koppintanak kis, zsúfolt gombokra.
Követelmény: Az interaktív célpontoknak (gombok, ikonok) legalább 24x24 CSS-pixel méretűnek kell lenniük. Ha a célpont kisebb, körülötte megfelelő távolságot kell hagyni, hogy a vezérlőelem középpontjából húzott 24 pixel átmérőjű kör ne fedjen át más célpontot. Ez csökkenti a hibás funkció véletlen aktiválásának kockázatát,,.
Akadálymentes hitelesítés (3.3.8 kritérium): Sok bejelentkezési folyamat megköveteli rejtvények (CAPTCHA-k) megoldását, jelszavak megjegyzését vagy SMS-ben küldött egyszeri kódok átírását. Ez akadályt jelent a kognitív problémákkal vagy memóriakorlátozással élő felhasználók számára.
Követelmény: A hitelesítési folyamatok nem támaszkodhatnak „kognitív funkciós tesztre” (például rejtvény megoldására vagy információ megjegyzésére). Lehetővé kell tenni a jelszavak és kódok másolását és beillesztését, és támogatni kell a harmadik féltől származó jelszókezelők és az automatikus kitöltési funkciók használatát. CAPTCHA használata esetén nem kognitív alternatívát kell biztosítani (például egyszerű objektumfelismerés vagy eszközalapú kétfaktoros hitelesítés).
Felesleges ismételt bevitel (3.3.7 kritérium): Ha a felhasználóktól egyetlen munkameneten belül többször kérik ugyanazon információ (például szállítási cím) újbóli megadását, az fáradtságot okoz és növeli a hibaarányt, különösen a kognitív fogyatékossággal élő felhasználók esetében.
Követelmény: A felhasználó által korábban megadott információt automatikusan ki kell tölteni, vagy legördülő listából kell kiválaszthatóvá tenni, ahelyett, hogy újragépelést követelnének.
Következetes segítség (3.2.6 kritérium): A segítségre szoruló felhasználók gyakran nehezen találják meg a támogatási csatornákat, ha különböző oldalak között mozognak.
Követelmény: Ha segítő funkciókat biztosít (például chatbot, kapcsolatfelvételi e-mail vagy „Hogyan” oldalra mutató hivatkozás), azoknak minden olyan oldalon azonos relatív helyen kell megjelenniük, ahol jelen vannak. Ha például a chat-widget a főoldalon jobb alul van, nem kerülhet a termékoldalon bal felülre,,.
4. Audit, monitoring és az „Akadálymentességi logó”
Az átállás irányítására a Család és Szociális Szolgáltatások Minisztériuma „Monitoring Bizottságot” hozott létre. Ezen túlmenően minden felelős intézménynek létre kell hoznia saját belső „Akadálymentességi Felülvizsgálati Bizottságát” a műszaki elemzések elvégzésére és a megállapítások jelentésére,.
Azok a weboldalak és mobilalkalmazások, amelyek megfelelnek az auditon és igazolják a szabványoknak való megfelelést, a Minisztériumtól „Akadálymentességi logót” kapnak. Ez a logó a megtiszteltetés jelvényeként szolgál, „akadálymentes intézményt” jelöl, és kiadásától számított 2 évig érvényes,,.
5. Hogyan támogatja a Switas Consultancy a megfelelési útját
Az akadálymentesség nem pusztán jogi pipa; a felhasználói élmény (UX) és a SEO-teljesítmény kritikus összetevője. A Switas strukturált módszertannal vezeti végig Önt ezen az átalakuláson:
1. WCAG audit (WCAG 2.2): Szigorú értékelést végzünk digitális eszközeiről az új WCAG 2.2 kritériumok alapján, azonosítva a fókuszláthatósággal, a célméretekkel, a hitelesítési akadályokkal és más területekkel kapcsolatos konkrét szabálytalanságokat,.
2. Manuális és felhasználói tesztelés: Az automatizált eszközök a problémáknak csak egy részét fedik le. Szakértőink képernyőolvasókkal (például NVDA, VoiceOver) végeznek manuális auditokat, és fogyatékossággal élő felhasználókkal végeznek valós körülmények közötti teszteket a valódi használhatóság biztosítása érdekében,.
3. Javítási útiterv: Közvetlenül együttműködünk fejlesztő- és tervezőcsapataival, és műszaki megoldásokat nyújtunk az összetett, kódszintű problémákra (ARIA-címkék, szemantikus HTML, reszponzív újraelrendeződés),.
4. Fenntarthatóság és képzés: Az akadálymentesség folyamatos folyamat. Időszakos újraértékelést és csapatképzést kínálunk, hogy digitális termékei fejlődésük során is megfelelők maradjanak.
Lépjen kapcsolatba velünk még ma, hogy elhárítsa a digitális akadályokat, és biztosítsa a teljes megfelelést az új török akadálymentességi szabályozásnak.




